Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 64 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-64

Névmutató: Pozsgay Imre

1990. február 11.

Febr. 11-én az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága tagjai megtekintették Bukarestben a szövetség székházául kijelölt épületet, majd meghallgatták Tőkés Lászlót, aki magyarországi körútját megszakítva érkezett Bukarestbe és beszámolt tárgyalásairól. Körútjával a román-magyar közeledés ügyét akarja szolgálni. Tárgyalt a kormány tagjaival, az egyházak vezetőivel. Találkozott többek között Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnökkel, Németh Miklós miniszterelnökkel, Pozsgay Imre államminiszterrel, Tabajdi Csabával, a Minisztertanács mellett működő nemzetiségi kollégium miniszteri rangú vezetőjével, Pasaki László prímással, Casaroli bíborossal, a Vatikán külügyeinek vezetőjével, akit tájékoztatott a Romániai Magyar Keresztények Szövetségének megalakulásáról, Tőkés László beszámolt a moldvai csángók sorsáról. Tőkés László James Bakerrel, az Egyesült Államok külügyminiszterével pedig Bukarestben tárgyalt, ismertette az RMDSZ programját, az egyéni és kollektív jogokért végzett tevékenységét. /Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. február 12-i közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

1991. június 18.

A magyar kormány létrehozta a Teleki László Alapítványt. A kuratórium tagjai, többek között, Albert Gábor, Csoóri Sándor, Entz Géza, Katona Tamás, Kosáry Domokos, Pozsgay Imre, Tabajdi Csaba, Vásárhelyi Miklós, Wolfart János, Zala Tamás és Zelnik József. Feladata sokrétű, a nemzetközi kapcsolatok tudományos igényű megalapozása, világpolitikai folyamatok és az európai integrációs törekvések elemzése, a térség biztonsági, és kapcsolatrendszere, az etnikai, nyelvi és vallási kisebbségek helyzetének elemzése. Az alapítvány elnöke Kosáry Domokos, az MTA elnöke, társelnöke pedig Entz Géza államtitkár. Az alapítvány keretei között tevékenykedik a Teleki László Intézet, a kelet-közép-európai kutatócsoport és a dokumentációs könyvtár. /(németh): Teleki László Alapítvány. = Új Magyarország (Budapest), jún. 18./

1992. január 9.

Magyarországról dr. Maczó Ágnes képviselő, Balczó András, Makovecz Imre építőművész, Pozsgay Imre képviselő, Püski Sándor könyvkiadó és G. Nagy Ilián költő nyílt levéllel fordultak Tőkés László védelmében Európa államfőihez, arra a hírre, hogy halállal fenyegették meg a püspököt. /Nyílt levél Európa államfőihez. = Új Magyarország, jan. 9./ Az Erdélyi Szövetség nyilatkozatban fordult a világ közvéleményéhez, Tőkés László püspök védelmében. /Pesti Hírlap, jan. 9./

1993. március 20.

Márc. 20-án Tordán ünnepélyesen megemlékeztek a vallásszabadságot meghirdető országgyűlés 425. évfordulójáról. Az EMKE és az RMDSZ szervezésében zajlott az ünnepség. A romániai magyar egyházak vezetői mondtak beszédet az ökumenikus istentiszteleten. A tordai múzeumban az egyházi vezetőket, az RMDSZ-szenátorokat és képviselőket, Ion Ratiut, a Román Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt egyik vezetőjét a város alpolgármestere köszöntötte. Megjelent Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Bálint-Pataki József a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében, továbbá Pozsgay Imre és Bíró Zoltán, a Nemzeti Demokrata Szövetség vezetői. Ezután a helyi unitárius templomban tudományos szimpóziumon hangzottak el hazai és határon túli történészek előadásai. Benda Kálmán történész dolgozatát Dávid Gyula olvasta fel, előadást tartott Csetri Elek, Camil Muresan, Paul Philippi professzor, Poszgay Imre, Szabó Árpád teológiai professzor és Várkonyi Ágnes, a budapesti ELTE tanszékvezető professzora. /(bodolai): Egy szellemiséget érlelt. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

1994. április 11.

Ápr. 11-én négynapos látogatásra Bukarestbe érkezett a Nemzeti Demokrata Szövetség küldöttsége, élén Pozsgay Imre társelnökkel. /Pesti Hírlap, ápr. 13./

1995. január 27.

A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ rendezésében tartottak jan. 27-én Budapesten sajtótájékoztatót "A vádlott megszólal" címmel, amelyen megjelentek az MVSZ vezetői, Tőkés László püspök, Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő, Hegedűs Lóránt református püspök és Pozsgay Imre, a Nemzeti Demokrata Szövetség elnöke. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke tartotta a bevezetőt, majd Hegedűs Lóránd kijelentette: Tőkés László ügye a romániai magyarságnak, az európaiságnak és az egyetemes emberi jogoknak is az ügye. - Nemcsak személyes megtámadtatásról van szó, mondta Tőkés László, ügye átcsapott az RMDSZ- és az erdélyi magyarságellenességbe. Köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak, amiért megfelelő magatartást tanúsított a romániai magyarellenes támadásokkal kapcsolatban. Romániában intézményesült a kommunista visszarendeződés. A megosztó politika behatolt az egyházba és az RMDSZ soraiba is. Eva Maria Barki elmondta, hogy neve szerepel a Román Hírszerző Szolgálat halállistáján Tőkés László, valamint három magyarországi állampolgár nevével együtt. /Új Magyarország, Pest Megyei Hírlap, jan. 28./ "Az én helyzetem azon tipikus eset, amikor az áldozatot a hóhérral akarják kompromittálni. Nem hátrálok meg, mert jól tudom, hogy az erdélyi magyarság autonómiájának gondolatától rettegő hatalom valójában a demokráciától retteg." - mondta Tőkés László a sajtóértekezleten. /Magyar Nemzet, jan. 28./ Álláspontja szerint a kormány meg akarja osztani az ellenzéket, nemzet- és románellenességgel vádolják a Demokratikus Konvencióba tömörült ellenzéket, amennyiben az vállalja az együttműködést az RMDSZ-szel. Tőkés László köszönetet mondott a hat magyar pártnak a közös nyilatkozatért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./ A püspök kitért arra is, hogy az anyaországban is akadnak olyanok, akik egy követ fújnak a román nacionalizmussal, és teszik mindezt a másság jegyében. Például a jan. 9-i Objektív című televízióműsorból éppen az maradt ki, hogy rágalmazó iratról van szó. A Magyar Narancs pedig odáig ment, hogy majdnem teljesen átveszi a Tinerama román lap címoldalát, melyen Tőkés László fényképe és a "Besúgó voltam", valamint az "Ügynökök - püspökök" cím áll. /Bágyi Bencze Jakab: A román sovinizmust Budapesten is támogatják? = Magyar Fórum, febr. 2./A Magyar Narancs jan. 19-i számáról van szó: 150. sz. jegyzet.

1995. február 17.

Febr. 17-én temették el Vékás Domokos, az utolsó kolozsvári főkonzult. Sírjánál Beke György mondta az egyik búcsúztatót. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban osztálytársa volt Vékás Domokos, ő volt a legjobb tanuló. Tanárnak készült, majd diplomáciai pályán valósította meg tervét, a székelység és az egész magyar nemzet szolgálatát. 1984-ben lett kolozsvári főkonzul. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./ A napokban eltemették Vékás Domokosra emlékezik Pomogáts Béla. A sírjánál "elhangzott búcsúztatók: Beke György és Eva Maria Barki bécsi kisebbségi jogász szavai pontosan világították meg azt a töretlen életutat, amelyet Vékás Domokos bejárt a kisgalambfalvi székely parasztportától a kolozsvári diplomáciai küldetésig." Az ő révén kerültek Kolozsvárra magyarországi könyvek, folyóiratok, újságok, ezzel a kolozsvári főkonzulátus valamiféle ablakot nyitott a "vasfüggönyön", amely az erdélyi magyarságot valósággal elszigetelte az anyaország kultúrájától. A stratégiai fordulatot, amely a magyar kormánynak a magyar kisebbségieket érintő politikájában végbement, néhány bátor külügyi vezető és diplomata, például Szűrös Mátyás, Pozsgay Imre, Horn Gyula, Szokai Imre, Tabajdi Csaba, Ősz István kezdeményezte. Közéjük tartozott Vékás Domokos is. /Népszabadság, febr. 24./

1995. április 4.

A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ önálló akadémiát hoz létre, amely szeptemberben kezdi meg tevékenységét, jelentette be Csoóri Sándor elnök. Az akadémia az MVSZ Semmelweis utcai székházában fog működni, rektora Pozsgay Imre lesz. A sajtótájékoztatón az MVSZ vezetői reagáltak a sajtótámadásokra is. Cáfolták a szervezet szabálytalan gazdálkodására vonatkozó vádakat. Az MVSZ-t azok formálták, akik benne voltak, kívülről csak bomlasztani vagy megszüntetni lehet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./

1995. május 6.

Idén másodszor rendezi Szatmárnémetiben a Kölcsey Kör a Jakabffy Napokat máj 12-13-án, Jakabffy Elemér szellemi hagyatékának idézéseként kárpát-medencei tudományos tanácskozást. Idén "Közösségi érdekvédelem és önkormányzat" lesz a tanácskozás címe. Az előadók között lesz Balázs Sándor /Kolozsvár/, Bárdi Nándor /Szeged/, Szekernyés János /Temesvár/, Markó Béla, Tabajdi Csaba államtitkár, Jeszenszky Géza, Pozsgay Imre, Varga Attila RMDSZ-képviselő, Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese, Bodó Barna, a Kisebbségi Szórványkutató Központ /Temesvár/ vezetője, Csubela Ferenc, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Székelyhídi Ágoston történész /Debrecen/. A tanácskozás vezetői Kötő József, Törzsök Erika és Pozsgay Imre, egymást váltva. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6-7./

1995. május 13.

Máj. 12-13-án zajlottak le Szatmárnémetiben a helyi Kölcsey Kör rendezésében Közösségvédelem és önkormányzat címmel a másodszor megrendezett Jakabffy Napok. A rendezvényt bevezető Muzsnay Árpád, Szatmár megyei RMDSZ-elnök, Reizer Pál szatmári katolikus püspök és Kötő József EMKE-főjegyző szavaiból kitűnt, a tanácskozás a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösségek megmaradását szolgáló önkormányzati gyakorlat és a különféle autonómia-formák bevezetését szavatoló törvény meghozatalát kívánja szorgalmazni. Szakemberek érkeztek Magyarországról, Kárpátaljáról, Vajdaságból és Szlovákiából, és Jakabffy Elemér szellemében tanácskoztak a kollektív jogokról, az autonómiáról. Előadást tartott többek között Markó Béla RMDSZ-elnök, Pozsgay Imre, Csubela Ferenc, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Törzsök Erika, a HTMH alelnöke, Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke é Jeszenszky Géza országgyűlési képviselő. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./ Bárdi Nándor szegedi tudományos kutató úgy fogalmazott, hogy addig nem lehet nemzetiségi autonómiáról beszélni, amíg nincs közigazgatási autonómia. Törzsök Erika osztotta ezt a véleményt, hozzátéve: ha az önkormányzatot valóban technikai kérdésként fogjuk fel, akkor van esély a nemzeti önigazgatásra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

1995. július 27.

Júl. 27-én Debrecenben, a Református Nagytemplomban tartották meg a környező országok nyelvtörvényei elleni tiltakozó nagygyűlést, melyet a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Reformátusok Világszövetsége, a Magyar Katolikus Püspöki Kar és az Anyanyelvi Konferencia rendezett. Mintegy négyezren jelentek meg, a szomszédos államokból ezren érkeztek. Csoóri Sándor mondta a bevezetőt. "Ha a sok tantárgyra kiterjesztett államnyelvvel még az eddiginél is alacsonyabb sorsba kényszerítik az anyanyelvet, a kulturális genocídium is elkezdődhet" - mondta. Hangsúlyozta, hogy csak futó lelkiismeret-furdalásként ismerjük fel néha, hogy a magyarság szétszórtsága a jelenleginél erősebb összetartó erőt kívánna. A magyarság mára a felejtés népe lett. Tőkés László püspök kijelentette: "Az új nacionalista törvények merényletet jelentenek az egész magyarság ellen. E demokratikusnak álcázott törvények hosszú távon a magyarság létét veszélyeztetik." "Iskoláink és anyanyelvünk használatának szabadsága nem pusztán romániai vagy szlovákiai belügy és semmiképpen nem képezheti alku tárgyát..." - hangsúlyozta a püspök. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke arra utalt, hogy az oly sokszor előrevetített nemzethalált éppen 1100 éves jelenlétünk cáfolja. Soha nem törtek oly elszántsággal a magyarság ellen Szlovákiában, mint ma. "Központi nyelvőrséget" kívánnak felállítani, amely a nyelvtörvény betartását lesz hivatott ellenőrizni. Markó Béla, az RMDSZ elnöke arról szólt, hogy a kövek elmozdíthatók, néha a szobrok is, de a nyelv megmarad. De megmarad-e tényleg? - tette fel a kérdést, ennek érdekében kell most tenni. Felszólalt még Sütő András, Kovács László leváltott somorjai iskolaigazgató, Orosz Ildikó kárpátaljai pedagógus, Csörgits József, a Horvátországi Magyarok Szövetségének elnöke, Dudás Károly vajdasági író és Beke György, az Anyanyelvi Konferencia képviseletében. Ismertették Christoph Pannak, a FUEV elnökének üzenetét, valamint magyar egyházi vezetők és különböző szervezetek /Ausztráliából, Új Zélandról is/ tiltakozó nyilatkozatát. A debreceni nagygyűlés Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök imájával, a magyar és a székely himnusszal zárult. A magyarországi politikai élet több ismert személyisége is megjelent, köztük Für Lajos, az MDF elnöke, Jeszenszky Géza /MDF/ Pozsgay Imre, az MNSZ társelnöke, Surján László és Latorczai János /MKDP/, Szűrös Mátyás /MSZP/, a HTMH is képviseltette magát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./ Tőkés László beszédének szövegét nem hozta a Romániai Magyar Szó, sem az Erdélyi Napló, ellenben az újvidéki lap közölte: Magyar Szó (Újvidék), júl. 30., aug. 1./ A nagygyűlésen nyilatkozatot fogadtak el a magyar nyelv, a magyar műveltség és az egyetemes emberi jogok védelmében. A nyilatkozat megállapítja, hogy a "Kárpát-medence többségi nemzetei nyelvi egyeduralom biztosítására törnek." Romániában az elfogadott tanügyi törvény "a román nyelv törvényesített hegemóniáját, béklyóját jelenti a magyar nyelvhasználatnak." Szlovákiában az alternatív oktatási rend bevezetését erőszakolják. Vajdaságban a magyarságot az elvándorlás, az asszimiláció apasztja, jelentkezik a kétnyelvűség kísértése. Kárpátalján az ukrán-magyar kisebbségvédelmi nyilatkozat erősíti a magyar nyelvhasználat helyzetét. Horvátországban a jogrend európai szintű, azonban a háború szétzilálta a magyar iskolákat. Ma már csak tagozatos kétnyelvű oktatás folyik. Szlovéniában az iskolák kétnyelvűek. - "A Szlovákiában és Romániában hozott rendeletek megalázzák a magyar nemzetet." A szlovák, román és szerb hatalmi érdekek szövetkeznek, egyeztetnek. Szlovákiában, Romániában és Szerbiában a magyar autonómiatervek megfelelő megoldást kínálnak. "Javasoljuk, hogy a magyar parlament hozzon törvényt a magyar nyelv védelméről. E törvény teremtsen programot a határon kívüli magyar közösségek anyanyelvének megóvására." A Magyarok Világszövetsége és az Anyanyelvi Konferencia dolgozza ki a nemzeti nyelvvédelem részletes stratégiáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./

1996. január 15.

Egész napos tanácskozásnak adott helyet a Magyarok Világszövetsége székházában, jan. 15-én, Püski Sándor szervezésében: Trianon-konferencia zajlott, azzal a céllal, hogy felhívja a közvélemény figyelmét Trianon máig ható következményei re, valamint a határon túli magyarság romló helyzetére. Raffay Ernő bevezető előadásban utalt megjelent könyvére (Trianon 75 éve /Püski Kiadó, Budapest, 1995/), amellyel fel akarta hívni a figyelmet arra, hogy szót kell emelni a határon túli magyarokért. A trianoni rendszer felbomlása megkezdődött, tucatnyi ország jött létre a néhány hajdani helyén. Hol van előírva, hogy csak a magyar határok örökkévalók? Tamáska Péter azt ecsetelte, hogy a különféle egyezményeknek a magyarság javára vonatkozó részeit sohasem tartották be. Pozsgay Imre kifejtette, hogy még mindig nem vagyunk egészen szabadok, mert egy szaktudományi műben kell elbújtatni fontos és évtizedek óta tabuként kezelt gondolatokat. A bennünket körülvevő nemzetek legitimációjukat nemzeti alapon valósították meg. A magyar jogállam legitimációja viszont kurzuskérdéssé tett a magyarság egészét érintő kérdéseket. Dobos Krisztina, MDF-es parlamenti képviselő az Új Magyarországnak elmondta, hogy 1990-1994 között szoros volt az együttműködés a határon túli pedagógus- és kulturális szövetségekkel, mert a kulturális kormányzat el akarta érni, hogy ne legyen műveltségbeli különbség a határ két oldalán tanuló diákok között. A jelenlegi helyzet nem kedvez ennek a folyamatnak. - A konferencia teljes anyagát a közeljövőben megjelenteti a Püski Kiadó. /Haefler András: Trianon-konferencia az MVSZ-ben. /Új Magyarország, jan. 16./

1996. március 21.

Magyar-magyar párbeszédet folytatunk ma itt a tisztázás szándékával, hogy a jövőben hatékonyabb legyen közös fellépésünk a kárpát-medencei magyarság érdekében. E szavakkal nyitotta meg Pozsgay Imre márc. 21-én Debrecenben az Autonómia a Kárpát-medencében - A megmaradás esélyei című konferenciát, amelyet a helyi Teleki Pál Baráti Kör szervezett. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke úgy vélekedett, hogy a megmaradás esélyei tovább romlottak az anyaországon kívüli magyarság számára. Olyan helyzet alakult ki, amikor "szellemileg restaurálódik a kommunista rendszer". Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének beszámolója szerint Kárpátalján, illetve Ukrajnában jelenleg tabunak számít az autonómiáról beszélni. Csapó József, az RMDSZ szenátora kijelentette: "ha egy nemzet, egy közösség lemond a jogairól, az elveszett". A szenátor reményét fejezte ki , hogy az Európai Unió teljes jogú tagságára való törekvés arra készteti Romániát, hogy az autonómia-kezdeményezéseknek jogi keretet teremtsen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23-24., Magyar Nemzet, márc. 22./

1996. március 23.

A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ felhívással fordult az anyaországban és a nagyvilágban bárhol élő magyarokhoz: járuljanak hozzá az MVSZ könyvtári állományának gyarapításához. A felhívás mellé a szerkesztőség mellékelte a Magyarok Világszövetsége a nemzet szolgálatában című ismertetőjét. A füzet felvázolta az MVSZ történetét. 1929-ben rendezték meg az Magyarok I. Világkongresszusát, 1938-ban a II-at. A III-at 1992-ben. Az MVSZ kéthavonta adja ki Magyar Figyelő című tájékoztatóját, kéthetente pedig az MVSZ Aktuális információs anyagát. Fontos vállalkozása az MVSZ-nek az 1994-ben indított Magyarok Világkönyvtára sorozat, melynek keretében kárpátaljai, délvidéki, felvidéki és erdélyi magyar kulturális, oktatási, egyházi szervezetek, alapítványok cím- és névjegyzékét adták ki négy kötetben. 1995-ben indult, Pozsgay Imre vezetésével a Szent László Akadémia. A kiadvány tartalmazza a világ magyarságának legfrissebb adattárát. A 15 150 000 magyar megoszlása: Amerikában egymillió magyar él, Ázsiában 230 ezer /ebből Izraelben 200 ezer/, Ausztráliában 50 ezer, Nyugat-Európában 250 ezer, Romániában kétmillió, Szlovákiában 700 ezer, Jugoszláviában 400 ezer, Horvátországban 25 ezer, Szlovéniában 15 ezer Csehországban 20 ezer, Ukrajnában 200 ezer és Magyarországon 10,1 millió. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23-24./

1996. június 29.

Az Adevarul jún. 29-i számában "A magyar külügyminisztérium zavaros kijelentései" címen számolt be a Magyar Televízió jún. 24-i kerekasztal-vitájáról, amelyben Kovács László külügyminiszter, Tőkés László püspök, Tabajdi Csaba államtitkár és Pozsgay Imre nyilatkozott a romániai magyarság helyzetéről. A lap idézte Kovács Lászlónak a román politikára vonatkozó kritikus kijelentéseit, azt is, hogy a miniszter szerint elfogadhatatlan Tőkés László megfogalmazása, hogy Magyarország "azokkal erősíti kapcsolatait, akik elnyomják a romániai magyar kisebbséget." Kovács László megállapította, hogy a kapcsolatok kiszélesítésével párhuzamosan nem javult a magyar kisebbségek helyzete, sőt aggasztó jelek mutatkoznak, "vannak törvényhozási intézkedések, kormányintézkedések, az ottani magyarságot érintő mindennapi atrocitások". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

1996. augusztus 9.

Aug. 12-én nyílik a Somogy megyei Mesztegnyőn a kárpát-medencei honismereti mozgalom jeles képviselőinek tábora, a millecentenáriumi rendezvények egyik kiemelkedő eseményeként.Többek között László Gyula professzor a kettős honfoglalásról, Pozsgay Imre az anyaország és a kisebbségek kapcsolatáról tart előadást. Az előadók között lesz még Erdélyi Zsuzsa, az archaikus népi imádságok gyűjtője és Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, volt művelődési miniszter. /Magyar Nemzet, aug. 9./

1996. augusztus 9.

1997. október 18.

A Magyarok Világszövetsége budapesti szervezete a keresztény egyházak felelősségéről tartott konferenciát okt. 18-án. Pozsgay Imre úgy fogalmazott, hogy a nemzet számít az egyházakra, és minden keresztény egyház tartozik a nemzetnek. Tempfli József nagyváradi katolikus püspök arról beszélt, hogy a magyarság és a kereszténység szétválasztása lehetetlen. A hit és a nemzet összefonódása a csonka ország határain felülemelkedő egységet eredményezheti. Tőkés László püspök emlékeztetett az 1989 előtti üldöztetéseire. Az 1989-es rendszerváltozás után sokan szemére vetették, hogy miért politizál. Tőkés László kiemelte: a szocialista-liberális magyar kormány csak két évig tartotta magát a határon túli magyarsággal szemben az Antall József idején elkezdett támogatópolitikát, majd eltávolodott attól. /Magyar Hírlap, okt. 20./

1997. október 30.

A Magyarok Világszövetsége Nemzeti Együttműködési Bizottsága azt kérte a civil szervezeteket, hogy vitassák meg, majd állítsák össze azok névsorát, akik bizalmat szereztek a magyar társadalom előtt és magatartásukkal megőrizték erkölcsi tisztaságukat. Mintegy 120 szervezet 2500 személyt jelölt. A bizottság közülük választotta ki azt a száz főt, akiknek a neve az egymástól független jelölésekben a legjobban összecsengett. A pártok vezetői, funkcionáriusai nem szerepelhettek a listán. Az Új Magyarország hozta névsorukat. Köztük van Albert Gábor, dr. Andrásfalvy Bertalan, Balczó András, Bíró Zoltán, dr. Bolberitz Pál, Csete György, Csoóri Sándor, Czakó Gábor, Czine Mihály, Dénes János, Fekete Gyula, dr. Fekete Gyula, dr. Gidai Erzsébet, Görömbei András, dr. Gyulay Endre püspök, Halász Péter, dr. Hegedűs Lóránt püspök, Jankovich Marcell, dr. Jobbágyi Gábor, Kádár Béla, Kiss Dénes, Kocsis István, Kósa Ferenc, Kozma Imre, Kunszabó Ferenc, László Gyula, Lovas István, Macskássy Izolda, Makovecz Imre, Medvigy Endre, Nagy Gáspár, Nemeskürthy István, dr. Papp Lajos,. Pokol Béla, Pongrácz Gergely, Pozsgay Imre, dr. Pungor Ernő, Püski Sándor, Rácz Sándor, dr. Raffay Ernő, Sánta Ferenc, Sára Sándor, Sinkovits Imre, Somogyi Győző, Szentmihályi Szabó Péter, Szervátiusz Tibor, Szokolay Sándor, Szörényi Levente, Tőkéczki László, Varga Domokos, Zacsek Gyula, dr. Zétényi Zsolt. /Új Magyarország, okt. 31./ Ez a száz ember először okt. 30-án ült össze. Elhatározták, hogy a jövőben Százak Tanácsaként működnek és teszik meg észrevételeiket az ország jövője szempontjából legfontosabb kérdésekben. Dr. Csáth Magdolna, a "százak" egyike a tömegtájékoztatás antidemokratikus voltát elemezte, mondván, az írott és elektronikus sajtó - kevés kivételtől eltekintve - nem a valós helyzetet fogalmazta meg. /Új Magyarország, nov. 1./

1997. november 8.

A kolozsvári Magyar Királyi. Ferencz József Tudományegyetem alapításának 125. évfordulója alkalmából emlékülést tartott a Szent László Akadémia és a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete nov. 8-án Budapesten, a Magyarok Házában. Faragó József kolozsvári néprajztudós előadásában kifejtette: a Ferencz József Tudományegyetem 1872. október 19-én, 258 diákkal kezdte meg működését. Megszüntetéséig, 1919-ig falai között összesen csaknem 60 ezer hallgató fejezte be tanulmányait. Az egyetemen 1940-ben ismét megindulhatott az oktatás. Néhány esztendővel később, az 1944-45-ös tanévben az intézmény nevét Kolozsvári Magyar Tudományegyetemre változtatták, ám még abban az évben meg is szüntették és utódjaként megalapították a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemet. Ez az önálló magyar intézmény 1959-ig működött, abban az évben azonban erőszakkal egyesítették a kolozsvári román egyetemmel. Pozsgay Imre egyetemi tanár, a Szent László Akadémia rektora a fórumon hangsúlyozta: a romániai magyar közösségnek elvitathatatlan és jogos igénye, hogy a Bolyai Egyetemet helyreállítsák, mégpedig egykori városában, Kolozsvárott. Azzal, hogy az egyetem ügyével kapcsolatosan Romániában a "multikulturalizmus álnok jelszavát" hangoztatják, a magyarok identitásának felszámolását célozzák, önazonosságukat kérdőjelezik meg, állapította meg. Hozzátette: a Bolyai Egyetem újraindítása az egyetemes magyarság jussa, és érdeke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-64